mennykő menkű fn 1. Villámcsapás.
2. <Becsmérlő jelzőként:> menkű villany.
Szólás: A ménkű csapjon beléd!: <szitkozódás>.
Megy bele/belé, mint lódámba a menkű:
a) nagyon jólesik neki az étel v. az ital. b) gyorsan eszik v. iszik vki.
a) nagyon jólesik neki az étel v. az ital. b) gyorsan eszik v. iszik vki.
Beleütött a lapos menkű a bugyellárisomba: üres.
Forrás: Kálnási Árpád
