nyű2 nyű fn
Szólás: A nyű essem/essíg beléd!: <szitok>.
Annyijan vótak ot, mint a nyű: rengetegen voltak.
Forrás: Kálnási Árpád
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: káromkodás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: káromkodás. Összes bejegyzés megjelenítése
orr
orr ór fn 1. Órán jár: kasza hegye túl közel jár a földhöz.
2. Madár csőre.
Sz: A fene a kis órát!: <szitkozódás>.
Szarom az órod alá!: <szidalmazás>.
Órot tülle fokhagymás: abból nem eszel.
Az óra alá hányja az ítelt: sietve eszik.
Ojan sötít van, hogy még az órájik se lát: koromsötét van.
Ojam, minthotyha az óra víre fojna: el van szontyolodva.
Hánd az órod alá az ítelt!: egyél gyorsan!
Nem kell aszt mindenkinek az órára kötni: elárulni, elfecsegni.
Sok ember csak az órájig lát: nem előrelátó.
Nem lát tovább az óránál: ua. Az órán akatt: megneheztelt érte.
Piszkájja vmi az órát: neheztel vmiért.
Az óra alá dörgöli: felemlegeti, a szemére hányja.
Ot van az órod előtt, mékse látod?: előtted van, láthatnád.
Ithon tarzsd az órot hét órára!: itthon légy hét órára!
Cinkét fogott az óra: a hidegtől kipirosodott.
Ojam büszke, hogy ety szaros piszkafával se lehetne felütni az órát: beképzelt, öntelt.
Feldúszta az órát: megneheztelt, megharagudott.
Magasan horgya az órát: gőgös, lenéző.
Feldúzza/Felbigygyeszti az órát: fenn hordja az orrát, gőgös.
Felgyűrte az órát: ok nélkül fél.
Leesett/Lekonyult az óra: elszomorodott.
Az órán akatt ez a szó: megneheztelt vmely kimondott szóért.
Megyek az órom után: <tréfás kitérő válasz:> előre.
Beüthetnét hozzám az órodat níha-níha: olykor meglátogathatnál.
Beleüti az órát vmibe: illetéktelenül beleavatkozik vmibe.
Minden szarba beleüti az órát: mindenbe beleszól, belekotnyeleskedik.
Ne fíj, nem harapják le az órod!: <tréfás biztatás bátortalan gyermeknek>.
Km: A kutya is harakszik az órájír: kijön az ember a béketűrésből, ha megbántják.
Ö. kokányorr, kosorr.
2. Madár csőre.
Sz: A fene a kis órát!: <szitkozódás>.
Szarom az órod alá!: <szidalmazás>.
Órot tülle fokhagymás: abból nem eszel.
Az óra alá hányja az ítelt: sietve eszik.
Ojan sötít van, hogy még az órájik se lát: koromsötét van.
Ojam, minthotyha az óra víre fojna: el van szontyolodva.
Hánd az órod alá az ítelt!: egyél gyorsan!
Nem kell aszt mindenkinek az órára kötni: elárulni, elfecsegni.
Sok ember csak az órájig lát: nem előrelátó.
Nem lát tovább az óránál: ua. Az órán akatt: megneheztelt érte.
Piszkájja vmi az órát: neheztel vmiért.
Az óra alá dörgöli: felemlegeti, a szemére hányja.
Ot van az órod előtt, mékse látod?: előtted van, láthatnád.
Ithon tarzsd az órot hét órára!: itthon légy hét órára!
Cinkét fogott az óra: a hidegtől kipirosodott.
Ojam büszke, hogy ety szaros piszkafával se lehetne felütni az órát: beképzelt, öntelt.
Feldúszta az órát: megneheztelt, megharagudott.
Magasan horgya az órát: gőgös, lenéző.
Feldúzza/Felbigygyeszti az órát: fenn hordja az orrát, gőgös.
Felgyűrte az órát: ok nélkül fél.
Leesett/Lekonyult az óra: elszomorodott.
Az órán akatt ez a szó: megneheztelt vmely kimondott szóért.
Megyek az órom után: <tréfás kitérő válasz:> előre.
Beüthetnét hozzám az órodat níha-níha: olykor meglátogathatnál.
Beleüti az órát vmibe: illetéktelenül beleavatkozik vmibe.
Minden szarba beleüti az órát: mindenbe beleszól, belekotnyeleskedik.
Ne fíj, nem harapják le az órod!: <tréfás biztatás bátortalan gyermeknek>.
Km: A kutya is harakszik az órájír: kijön az ember a béketűrésből, ha megbántják.
Ö. kokányorr, kosorr.
Forrás: Kálnási Árpád
nehézség
nehézség nehíssíg fn Nyavalyatörés. Töri a nehíssíg.
Sz: A nehéssíg jöjjön rád!: <szitkozódás>.
Jöjjön rád a nehíssíg!: ua.
Forrás: Kálnási Árpád
nagyanya
nagyanya nagyanya fn
Sz: A nagyanyát térgyekaláccsa!: <tréfás szitkozódás, elutasítás>.
Forrás: Kálnási Árpád
mennykő
mennykő menkű fn 1. Villámcsapás.
2. <Becsmérlő jelzőként:> menkű villany.
Szólás: A ménkű csapjon beléd!: <szitkozódás>.
Megy bele/belé, mint lódámba a menkű:
a) nagyon jólesik neki az étel v. az ital. b) gyorsan eszik v. iszik vki.
a) nagyon jólesik neki az étel v. az ital. b) gyorsan eszik v. iszik vki.
Beleütött a lapos menkű a bugyellárisomba: üres.
Forrás: Kálnási Árpád
mennydörgős
mennydörgős mendergős, mendörgős i Mendörgős menkű: <indulatos beszéd, átkozódás, szitkozódás elemeként>.
Sz: A mendörgős menkű essen/üssíg beléd!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
mennybeballagó
mennybeballagó menybeballagó mn Sz: Hogy az a jóságos menybeballagó Úristen szakíccsa rád az eget!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
megvakul
megvakul megvakul i 1. <Tükör> homályos, foltos lesz.
2. Fényes felület fényét, ragyogását elveszti.
3. Kotlós alá tett tojásban a csirke elpusztul. Ha leszáll a tojásrul a kotló, a tojás kihül, megvakul, a csirke meg belevakul a tojázsba.
Sz: Vakuj meg!: <szitkozódás>.
Vakújjak mek, ha...: <erős fogadkozásként>.
Forrás: Kálnási Árpád
megdögleszt
megdögleszt megdögleszt i Sz: Az Isten döglesszem meg!: <káromkodás>.
Forrás: Kálnási Árpád
megaszal
megaszal megaszal i A nap heve kiszárít vmit. A nap írlelte meg, aszalta meg a szilvát. Sz: Az Isten aszajja meg!: <káromkodás>.
Forrás: Kálnási Árpád
megbasz
megbasz megbasz i
Sz: Bassza meg a róka!: <káromkodás>.
Basszom meg apád!: <káromkodás>.
Baz meg anyád!: <káromkodás>.
Forrás: Kálnási Árpád
macska
macska macska fn
1. Kis termetű, fejletlen igavonó jószág, ló.
Úgy monták, hotyha kis fijatal jószágot vet vagy alacsony lovat, oszt vet mán két macskát a szomszídom.
2. <Fonálon, kötélen> magától keletkezett csomó, hurok.
Ha macska keletkezett a gombojagon, ha összemacskásodott, nagyanyám asz monta: Gondojjatok valami jóra, oszt ha ki tuggyátok bontani, nem szakíttyátok el, tejjesülni fog.
Szólás: A mi macskánk ojan rest, nem eszi a húslevest: <mondják cicajáték közben a fogót ingerelve>.
Egye meg a más macskája!: <szitkozódás>.
Egye meg a fene a más macskáját, az irombatarkát!: <tréfás szitkozódás>.
Aprózza, mint macska a fingást: vmit meg-megszakítva végez.
Csag gondoja/sejti, mint macska az esőt: nem tudja biztosan, csak sejti.
Megérzi, mint macska az esőt: biztosan tudja.
Úgy ül (a lovon), mint macska a köszörűkövön: félénken, ügyetlenül, előre görbülve ül.
Ojan álmos, mint a Pilátus macskája: nagyon álmos.
Úgy vannak, mint a kutya meg a macska: nem egyeznek, nem férnek össze, folyton marakodnak.
Csak kerűgeti, mint macska a fāró kását: köntörfalaz.
Belejöt, mint macska a fingázsba: nagyon kezd érteni vmihez.
Huncut szeme van, mint a macskának: —.
Talpra esik, mint a macska: minden helyzetben feltalálja magát.
Ojan rongyos mán ez a nadrág, hoty kilenc macska se tanána meg benne eggy egeret: nagyon rongyos.
Akármijen macska, be a zságba: bármit adnak, fogadd el!
Közmondás: Pergős macska nem fog egeret: ne verjük dobra a szándékainkat.
Körmetlen macskának nehéz a fára mászni: a) a szegény ember nehezen boldogul. b) nehéz annak vmit elérnie, akinek nincs meg hozzá a képessége, ill. lehetősége.
Ha nincs othon a macska, cincognak az egerek: ha távol van az, akitől félni szoktak, meglazul a fegyelem.
Néprajz: Télen, hotyha a macska mozsdik, lágy idő lesz vagy eső. —
Ha a macska párosodni akar ezt nyivákolja: Gyere minállunk, majd ot mi csinálunk, gerendát ugrálunk, kismacskács csinálunk. —
Ha a macska farkára rálípsz, kírjíl tülle bocsánatot!
Ö. kanmacska, papmacska, vasmacska.
1. Kis termetű, fejletlen igavonó jószág, ló.
Úgy monták, hotyha kis fijatal jószágot vet vagy alacsony lovat, oszt vet mán két macskát a szomszídom.
2. <Fonálon, kötélen> magától keletkezett csomó, hurok.
Ha macska keletkezett a gombojagon, ha összemacskásodott, nagyanyám asz monta: Gondojjatok valami jóra, oszt ha ki tuggyátok bontani, nem szakíttyátok el, tejjesülni fog.
Szólás: A mi macskánk ojan rest, nem eszi a húslevest: <mondják cicajáték közben a fogót ingerelve>.
Egye meg a más macskája!: <szitkozódás>.
Egye meg a fene a más macskáját, az irombatarkát!: <tréfás szitkozódás>.
Aprózza, mint macska a fingást: vmit meg-megszakítva végez.
Csag gondoja/sejti, mint macska az esőt: nem tudja biztosan, csak sejti.
Megérzi, mint macska az esőt: biztosan tudja.
Úgy ül (a lovon), mint macska a köszörűkövön: félénken, ügyetlenül, előre görbülve ül.
Ojan álmos, mint a Pilátus macskája: nagyon álmos.
Úgy vannak, mint a kutya meg a macska: nem egyeznek, nem férnek össze, folyton marakodnak.
Csak kerűgeti, mint macska a fāró kását: köntörfalaz.
Belejöt, mint macska a fingázsba: nagyon kezd érteni vmihez.
Huncut szeme van, mint a macskának: —.
Talpra esik, mint a macska: minden helyzetben feltalálja magát.
Ojan rongyos mán ez a nadrág, hoty kilenc macska se tanána meg benne eggy egeret: nagyon rongyos.
Akármijen macska, be a zságba: bármit adnak, fogadd el!
Közmondás: Pergős macska nem fog egeret: ne verjük dobra a szándékainkat.
Körmetlen macskának nehéz a fára mászni: a) a szegény ember nehezen boldogul. b) nehéz annak vmit elérnie, akinek nincs meg hozzá a képessége, ill. lehetősége.
Ha nincs othon a macska, cincognak az egerek: ha távol van az, akitől félni szoktak, meglazul a fegyelem.
Néprajz: Télen, hotyha a macska mozsdik, lágy idő lesz vagy eső. —
Ha a macska párosodni akar ezt nyivákolja: Gyere minállunk, majd ot mi csinálunk, gerendát ugrálunk, kismacskács csinálunk. —
Ha a macska farkára rálípsz, kírjíl tülle bocsánatot!
Ö. kanmacska, papmacska, vasmacska.
Forrás: Kálnási Árpád
macskaszar
macskaszar macskaszar fn
Sz: Macskaszar az órodra!: (tréf) szitkozódás.
Forrás: Kálnási Árpád
lófasz
lófasz lúfasz fn Sz: Lúfasz a seggibe, mékpedik karimás: <szitkozódás>. Lúfasz a seggibe, eggyet hosszába, kettőt kerezbe, hogy a többit ki ne engeggye!: <szitkozódás>. Lúfasz a seggedbe, nagy bot a kezedbe!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
kutya
kutya kutya fn 1. Szövőszéken a fonalat tartó henger fogaskerekébe kapaszkodó és azt megakasztó kampós fa a szövésre kerülő fonálmennyiség kellő ütemben való adagolására; gólya.
2. <Szűrszabó sátrában> a szűrök kiakasztására használt rúdon levő ruhaakasztó.
3. A tégla hordására háton hordható deszkalapot alkalmaztak, amely a felső részén két fogóval támaszkodott a téglát vivő vállára. Téglahordó kutya: ua.
Szólás: Innen oda nem jár a szó, tehozzád a kutya se szól: senki se szól hozzád.
Bort igyunk rá, ne mongya, hogy a kutya ette meg!: <ti. a kutya hús után vizet iszik, nem bort, márpedig a hús bort kíván>.
A kutya fijaddzíg beléd!: <tréfás káromkodás>.
Aszt a kutya fityuláját!: ua.
Aszt a kutya teremtette!: <enyhe káromkodás>.
A kutya mindenit neki!: ua.
Kutya legyek, ha nem igaz!: <fogadkozás, esküdözés>.
A kutya is harakszik, ha az órát piszkájják: <az mondja, akinek vki piszkálni kezdi az orrát>.
A kutya is harakszik az órájír: ua.
Halgas kutya, ne ugass! A gazdád nagyobb kutya, mékse ugat: (tréf) <az ugató kutyára szólnak így rá>.
Kutya világ, szűk esztendő, de rám baszot mind a kettő: <nehéz időkben mondják>.
Annyit megy, mint ety töketlen kutya: sokat, de fölöslegesen megy, fáradozik.
Bánnya, mint a kutya, amék kilencet köjkeddzett: keservesen bánja.
Bánnya, mint amék kutya kilencet köjkeddzett: ua.
Bizontalan, mint a kutya vacsorája: nem tudni, lesz-e belőle vmi.
Irígy, mint a kutya: nagyon irígy.
Les, mint vak kutya a gyíkra: ide-oda tekinget, pislog.
Úgy lés, mint a kutya a gyíkra: ua.
Fosik, mint a Murányi kutyája: erős hasmenése van.
Elnyelte/Bekapta, mint hat kutya egy legyet: —. Feszít, mint (a) kutya a tolseprűvel: nevetségesen büszkélkedik vmivel.
Úgy ál neki, mint a kutya szájába a tolseprű: rosszul áll neki.
Szalad, mint kutya a tolseprűvel: nagyon szalad.
Ugy ílnek, mint a kutya a macskával: <főként házasokra vonatkoztatva:> folyton veszekednek.
Akar a kutyának mondom, akar neki: hiábavaló neki vmit mondani.
Kutya legyek, ha nem ugy van: fogadkozás.
A kutya ugat utánna: senki sem törődik vele, senkinek sem hiányzik.
As se kutya: ez is vmi.
Ot van a kutya eltemetve: ez a bökkenő.
Marakodnak, mint a kutyák a koncon: csúnyán veszekednek.
Marakodik, mint a veszet kutya: mindenkibe bele-köt.
Jól belakott, mint kutya a lakadalomba, (ahun) jászolho kötöttík, oszt színát tettek elibe: éhen maradt.
Jóllakott, mint Dobi kutyája Bütszentmihájon: ua.
Úgy bánik vele, mint a kutyával: komiszul bánik vele.
Mintha a kutyaszájá-búl huszták vóna ki: nagyon gyűrött, gondozatlan.
Ugy nísz ki rajta(d) a ruha, mintha a kutya szájábul huszták vóna ki: vasalatlan, gyűrött, piszkos.
Ojan, mint a kivert kutya: társtalan, nyomorult.
Szorul, mint (a) kutya a karó köszt: kellemetlen helyzetben van.
Jó dóga van, mint kutyának a karó köszt: ua.
Könyököl, mint a kabaji kutya a gerággyán: <lusta emberre mondják>.
Jóba vannak, mint a kutya meg a macska: állandóan marakodnak, veszekednek.
Eszi, mint kutya a kefét: —. Úgy níz rá, mint kutya a botra: —. Ügyes, mint a siket kutya, jobra híjják, oz balra szalad: nagyon ügyetlen.
Ügyes, mint a siket kutya, balra híjják, oszt jobra megy: ua.
Ojan mocskos, mintha kutyát szopot vóna: <főként gyerekre mondják:> nagyon piszkos az arca.
Ojam, mint aki kutyát szopott: ua.
Ojan piszkos az órod, mintha kutyát szoptál vóna: <főként gyermeknek mondják:> nagyon piszkos az orra.
Ojan, mint a leforrázot kutya: <arra mondják, akit hazugságon kapnakkutyá.
Szídeleg, mint a gazdátlan kutya: a) ti. nagyon éhes. b) céltalanul jön-megy.
Illik neki, mint kutyának a gatya: egyáltalán nem illik.
Ojan rossz idő van, hogy a kutyát is kár kiverni: zimankós idő van.
Ennél még a kutyának is job dóga van: rosszul megy a sora/sorom.
Kutyánál az öntöt perec: <válogatós gyermeknek mondják>.
Lesz/Jöm még a kutyára dér, hasig is ír: majd megjárod/megjárja még!
Köti a kutyát a karóho: makacsul ragaszkodik az álláspontjához.
Veres nadrág a kutyának, maga kereste magának: <mondják a gyermeknek, ha verést kap>.
Téli kutya, nyári menyasszony, eggyik se jó: <ezt mondják a nyár közepén tartott lakodalomkor>.
Akkor leszel te a kutyák harmincaggyán: mostoha sorban, nehéz helyzetben.
Ugat a halál kutyája: nagyon mélyről köhög.
Kend be szalonnával az iskola ódalát, oszt majd elhúzza a kutya!: <mondják tréfásan annak a gyereknek, aki nem szeret iskolába járni>.
Kutya jár a kerbe: szeretőt tart az asszony.
Kutyánál az egres, ahon nincs, ot ne keress!: szegénytől ne kérj kölcsön, mert úgy sincs neki.
Kutyánál az egres, annál van, oszt ot kerezsd!: nincs nálam, amit keresel.
Kutyára hatta a nevit: fiúörökös nélkül halt meg.
A kutya mosogattya fel az edínyit: rest gazdaasszony, a kutya nyaldossa a mosatlanát.
Nem akarom, hogy vínsígemre a koloncos kutya sorsára jussak: könyöradományból éljek.
Akár a kutyánag beszílnék: az mondja, akire nem figyelnek, akinek nem fogadnak szót.
Ojanokat mont, hogy a kutya se enné meg: sületlenségeket beszél.
Ásít a kutya, hónap jó nyúlászó idő lessz: <mondják, ha vki társaságban illetlenül ásít>.
Még a kutya se venné el a kezibül a kenyeret: <mondják a piszkos emberről>.
Közmondás: Had ugassík a kutya, csak meg ne harapjík: <akkor mondják, ha vki rosszindulatú megjegyzést tesz a másik háta mögött>.
Amék kutya előre ugat, az nem harap: a nagyszájú emberek nem szoktak veszélyesek lenni.
Amék kutya előre ugat, az ety se harap: ua.
Aki kutyával jáccik/kezd, bot legyík a kezibe!: a goromba v. ostoba emberrel óvatosnak kell lenni.
Amék kutyának nevit kőtik, veszni kell annak: rágalmak terjesztésével az ártatlan embert is tönkre lehet tenni.
Aki dílik kutya, dílután se nő ki a farka: a becstelen ember nem fog megváltozni.
Akkor vész meg a kutya, mikor a legjobban megy a dóga: sokan akkor kezdenek elégedetlenkedni, amikor a legkedvezőbb helyzetbe kerülnek.
Akkor vész meg a kutya, mikor a legjob dóga van: ua.
A kutya meg az úr nem teszi be maga után az ajtót: nem illik az embernek maga után nyitva hagynia az ajtót.
A kutya is kilöki a nyelvit a savóra: az ember is szereti a finom ételeket.
Felkél a kutya, ha megéhezik: a nyomorúság megtanít dolgozni.
A kutya is a legmagasab dombra szarik: annak kedvez a szerencse, akinek már egyébként is jól megy a sora.
A kutya is oda szarik, ahon nagy a csomó: ua.
A kutya is oda szarik, ahon a legmagasabb a rakás: ua.
Kutyának eb/kutya a baráttya: mindenki a magához hasonlókkal barátkozik.
Amék kutyát bottal kergetik/üldöznek a nyúl után, (asz) sose fogja meg: az erőszakra, fenyegetésre elvégzett munka nem sokat ér.
Rosz kutya az, améket bottal kel hajtani a nyúl után: ua.
Döglöt kutyának árok a hejje: a hitvány embert nem szokás részvéttel temetni.
Jó kutya nem ugat át a szomszídba: a szomszéd dolgába nem kell beleavatkozni.
Kolonca van a kutyának, maga kereste magának: maga szerezte a bajt, hát viselje.
Elíg ety kutyának ety kolonc: elég a feleség, nincs szükség szeretőre is.
Idegen kutyának lába köszt a farka: idegen helyen tartózkodóbb az ember, mint a megszokott környezetében.
Jobb ílő kutyának lenni, mint döglött oroszlánnak: <annak mondják, aki már szeretne meghalni>.
Cselédnek, kutyának kinn a hejje: a cseléd és a kutya ne tartózkodjon a házba.
Kutyának, szógának kint a hejje: ua.
Kutyának se jó az első köjke: nem mindig sikerül, amit először készít az ember.
Nem azír fekszik a kutya a dög mellé, hogy ne egyíg belőle: a legény nem azért fekszik a lány mellé, hogy csak nézze.
Nem azír fekszik a kutya a dög mellé, hogy nízzen rá: ua.
Nemcsak ety tarka kutya van a világon: <pl. elveszett tárgy v. baromfi keresésekor:> a hasonlóság még nem jelent azonosságot.
Nem bízzuk a kutyára a hájat, mer elnyalogattya: —.
Kutyábúl sose lesz szalonna: a rossz természetű ember aligha változik meg.
Kutyának kutya az embersíge: ne bízz a kutyában, mert megharaphat.
Veres kutya, veres lú, veres ember ety se jó: <mondják a vörös hajú emberről>.
Kinek nincsen kocsija, gyalog megyen Pestre, kinek nincsen kutyája, maga ugat este: anyagi helyzetünk megszabja lehetőségeinket.
Néprajz: Ha íccaka a kutya vonít, asz halált jelent a családba. — Valamikor a kutyának nem attak este enni, hogy íberen maraggyon, āre utal a Bizontalan, mint a kutya vacsorája mondás.
Ö. borzkutya, fakutya, földikutya, hajtókutya, kanikutya, kankutya, kiskutya, kurtakutya, sinkókutya, töviskeskutya.
Forrás: Kálnási Árpád
Krisztus
Krisztus Krisztus fn Sz: A Krisztusát neki!: szitkozódás. Krisztus tegyen a villahajtóba/villahajtójába!: szitkozódás. A Krisztus pofozzon fel!: ua. Megrászta/Megrázlak, mint Krisztus a vargát: erősen megfog, ill. megráz vkit. Elinná/Beinná a Krisztus palástyát is: sokat iszik, részeges. Elinná a Krisztus palástyárul/cipőjirül/papucsárul a csatot: ua. Bevett a Krisztus víribül: lerészegedett, berúgott. Nagy a külömsíg, mint Krisztus és a kalaposinas köszt: két dolog között óriási a különbség. Krisztus és a kalaposinas: ua. Km: A Krisztus koporsóját se őrísztík ingyen: semmilyen munkát se végeznek el ingyen. Akinek Krisztus a baráttya, az nem kárhozik el: akinek jó pártfogója van, az érvényesül.
Forrás: Kálnási Árpád
köszvény
köszvény köszvíny fn 1. Reuma.
2. Elhúzza a köszvíny: <bárány szarvával kapcsolatban, amely előbb egyenesen nő, majd elgörbül>.
Szólás: A köszvíny essíg beléd!: <szitkozódás>.
Néprajz: Nagyon hasogat a köszvíny, időváltozás lessz.
Ö. sülyköszvény.
Forrás: Kálnási Árpád
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)