nyű2 nyű fn
Szólás: A nyű essem/essíg beléd!: <szitok>.
Annyijan vótak ot, mint a nyű: rengetegen voltak.
Forrás: Kálnási Árpád
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szitkozódás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szitkozódás. Összes bejegyzés megjelenítése
tarisznyamadzag
tarisznyamadzag tarisznyamaddzag fn
Szólás: A tarisznyamaddzag nyűje el a két vállát!: <átok:> legyen koldussá!
Forrás: Kálnási Árpád
orr
orr ór fn 1. Órán jár: kasza hegye túl közel jár a földhöz.
2. Madár csőre.
Sz: A fene a kis órát!: <szitkozódás>.
Szarom az órod alá!: <szidalmazás>.
Órot tülle fokhagymás: abból nem eszel.
Az óra alá hányja az ítelt: sietve eszik.
Ojan sötít van, hogy még az órájik se lát: koromsötét van.
Ojam, minthotyha az óra víre fojna: el van szontyolodva.
Hánd az órod alá az ítelt!: egyél gyorsan!
Nem kell aszt mindenkinek az órára kötni: elárulni, elfecsegni.
Sok ember csak az órájig lát: nem előrelátó.
Nem lát tovább az óránál: ua. Az órán akatt: megneheztelt érte.
Piszkájja vmi az órát: neheztel vmiért.
Az óra alá dörgöli: felemlegeti, a szemére hányja.
Ot van az órod előtt, mékse látod?: előtted van, láthatnád.
Ithon tarzsd az órot hét órára!: itthon légy hét órára!
Cinkét fogott az óra: a hidegtől kipirosodott.
Ojam büszke, hogy ety szaros piszkafával se lehetne felütni az órát: beképzelt, öntelt.
Feldúszta az órát: megneheztelt, megharagudott.
Magasan horgya az órát: gőgös, lenéző.
Feldúzza/Felbigygyeszti az órát: fenn hordja az orrát, gőgös.
Felgyűrte az órát: ok nélkül fél.
Leesett/Lekonyult az óra: elszomorodott.
Az órán akatt ez a szó: megneheztelt vmely kimondott szóért.
Megyek az órom után: <tréfás kitérő válasz:> előre.
Beüthetnét hozzám az órodat níha-níha: olykor meglátogathatnál.
Beleüti az órát vmibe: illetéktelenül beleavatkozik vmibe.
Minden szarba beleüti az órát: mindenbe beleszól, belekotnyeleskedik.
Ne fíj, nem harapják le az órod!: <tréfás biztatás bátortalan gyermeknek>.
Km: A kutya is harakszik az órájír: kijön az ember a béketűrésből, ha megbántják.
Ö. kokányorr, kosorr.
2. Madár csőre.
Sz: A fene a kis órát!: <szitkozódás>.
Szarom az órod alá!: <szidalmazás>.
Órot tülle fokhagymás: abból nem eszel.
Az óra alá hányja az ítelt: sietve eszik.
Ojan sötít van, hogy még az órájik se lát: koromsötét van.
Ojam, minthotyha az óra víre fojna: el van szontyolodva.
Hánd az órod alá az ítelt!: egyél gyorsan!
Nem kell aszt mindenkinek az órára kötni: elárulni, elfecsegni.
Sok ember csak az órájig lát: nem előrelátó.
Nem lát tovább az óránál: ua. Az órán akatt: megneheztelt érte.
Piszkájja vmi az órát: neheztel vmiért.
Az óra alá dörgöli: felemlegeti, a szemére hányja.
Ot van az órod előtt, mékse látod?: előtted van, láthatnád.
Ithon tarzsd az órot hét órára!: itthon légy hét órára!
Cinkét fogott az óra: a hidegtől kipirosodott.
Ojam büszke, hogy ety szaros piszkafával se lehetne felütni az órát: beképzelt, öntelt.
Feldúszta az órát: megneheztelt, megharagudott.
Magasan horgya az órát: gőgös, lenéző.
Feldúzza/Felbigygyeszti az órát: fenn hordja az orrát, gőgös.
Felgyűrte az órát: ok nélkül fél.
Leesett/Lekonyult az óra: elszomorodott.
Az órán akatt ez a szó: megneheztelt vmely kimondott szóért.
Megyek az órom után: <tréfás kitérő válasz:> előre.
Beüthetnét hozzám az órodat níha-níha: olykor meglátogathatnál.
Beleüti az órát vmibe: illetéktelenül beleavatkozik vmibe.
Minden szarba beleüti az órát: mindenbe beleszól, belekotnyeleskedik.
Ne fíj, nem harapják le az órod!: <tréfás biztatás bátortalan gyermeknek>.
Km: A kutya is harakszik az órájír: kijön az ember a béketűrésből, ha megbántják.
Ö. kokányorr, kosorr.
Forrás: Kálnási Árpád
nehézség
nehézség nehíssíg fn Nyavalyatörés. Töri a nehíssíg.
Sz: A nehéssíg jöjjön rád!: <szitkozódás>.
Jöjjön rád a nehíssíg!: ua.
Forrás: Kálnási Árpád
nagyanya
nagyanya nagyanya fn
Sz: A nagyanyát térgyekaláccsa!: <tréfás szitkozódás, elutasítás>.
Forrás: Kálnási Árpád
mennykő
mennykő menkű fn 1. Villámcsapás.
2. <Becsmérlő jelzőként:> menkű villany.
Szólás: A ménkű csapjon beléd!: <szitkozódás>.
Megy bele/belé, mint lódámba a menkű:
a) nagyon jólesik neki az étel v. az ital. b) gyorsan eszik v. iszik vki.
a) nagyon jólesik neki az étel v. az ital. b) gyorsan eszik v. iszik vki.
Beleütött a lapos menkű a bugyellárisomba: üres.
Forrás: Kálnási Árpád
mennydörgős
mennydörgős mendergős, mendörgős i Mendörgős menkű: <indulatos beszéd, átkozódás, szitkozódás elemeként>.
Sz: A mendörgős menkű essen/üssíg beléd!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
mennybeballagó
mennybeballagó menybeballagó mn Sz: Hogy az a jóságos menybeballagó Úristen szakíccsa rád az eget!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
megvakul
megvakul megvakul i 1. <Tükör> homályos, foltos lesz.
2. Fényes felület fényét, ragyogását elveszti.
3. Kotlós alá tett tojásban a csirke elpusztul. Ha leszáll a tojásrul a kotló, a tojás kihül, megvakul, a csirke meg belevakul a tojázsba.
Sz: Vakuj meg!: <szitkozódás>.
Vakújjak mek, ha...: <erős fogadkozásként>.
Forrás: Kálnási Árpád
macska
macska macska fn
1. Kis termetű, fejletlen igavonó jószág, ló.
Úgy monták, hotyha kis fijatal jószágot vet vagy alacsony lovat, oszt vet mán két macskát a szomszídom.
2. <Fonálon, kötélen> magától keletkezett csomó, hurok.
Ha macska keletkezett a gombojagon, ha összemacskásodott, nagyanyám asz monta: Gondojjatok valami jóra, oszt ha ki tuggyátok bontani, nem szakíttyátok el, tejjesülni fog.
Szólás: A mi macskánk ojan rest, nem eszi a húslevest: <mondják cicajáték közben a fogót ingerelve>.
Egye meg a más macskája!: <szitkozódás>.
Egye meg a fene a más macskáját, az irombatarkát!: <tréfás szitkozódás>.
Aprózza, mint macska a fingást: vmit meg-megszakítva végez.
Csag gondoja/sejti, mint macska az esőt: nem tudja biztosan, csak sejti.
Megérzi, mint macska az esőt: biztosan tudja.
Úgy ül (a lovon), mint macska a köszörűkövön: félénken, ügyetlenül, előre görbülve ül.
Ojan álmos, mint a Pilátus macskája: nagyon álmos.
Úgy vannak, mint a kutya meg a macska: nem egyeznek, nem férnek össze, folyton marakodnak.
Csak kerűgeti, mint macska a fāró kását: köntörfalaz.
Belejöt, mint macska a fingázsba: nagyon kezd érteni vmihez.
Huncut szeme van, mint a macskának: —.
Talpra esik, mint a macska: minden helyzetben feltalálja magát.
Ojan rongyos mán ez a nadrág, hoty kilenc macska se tanána meg benne eggy egeret: nagyon rongyos.
Akármijen macska, be a zságba: bármit adnak, fogadd el!
Közmondás: Pergős macska nem fog egeret: ne verjük dobra a szándékainkat.
Körmetlen macskának nehéz a fára mászni: a) a szegény ember nehezen boldogul. b) nehéz annak vmit elérnie, akinek nincs meg hozzá a képessége, ill. lehetősége.
Ha nincs othon a macska, cincognak az egerek: ha távol van az, akitől félni szoktak, meglazul a fegyelem.
Néprajz: Télen, hotyha a macska mozsdik, lágy idő lesz vagy eső. —
Ha a macska párosodni akar ezt nyivákolja: Gyere minállunk, majd ot mi csinálunk, gerendát ugrálunk, kismacskács csinálunk. —
Ha a macska farkára rálípsz, kírjíl tülle bocsánatot!
Ö. kanmacska, papmacska, vasmacska.
1. Kis termetű, fejletlen igavonó jószág, ló.
Úgy monták, hotyha kis fijatal jószágot vet vagy alacsony lovat, oszt vet mán két macskát a szomszídom.
2. <Fonálon, kötélen> magától keletkezett csomó, hurok.
Ha macska keletkezett a gombojagon, ha összemacskásodott, nagyanyám asz monta: Gondojjatok valami jóra, oszt ha ki tuggyátok bontani, nem szakíttyátok el, tejjesülni fog.
Szólás: A mi macskánk ojan rest, nem eszi a húslevest: <mondják cicajáték közben a fogót ingerelve>.
Egye meg a más macskája!: <szitkozódás>.
Egye meg a fene a más macskáját, az irombatarkát!: <tréfás szitkozódás>.
Aprózza, mint macska a fingást: vmit meg-megszakítva végez.
Csag gondoja/sejti, mint macska az esőt: nem tudja biztosan, csak sejti.
Megérzi, mint macska az esőt: biztosan tudja.
Úgy ül (a lovon), mint macska a köszörűkövön: félénken, ügyetlenül, előre görbülve ül.
Ojan álmos, mint a Pilátus macskája: nagyon álmos.
Úgy vannak, mint a kutya meg a macska: nem egyeznek, nem férnek össze, folyton marakodnak.
Csak kerűgeti, mint macska a fāró kását: köntörfalaz.
Belejöt, mint macska a fingázsba: nagyon kezd érteni vmihez.
Huncut szeme van, mint a macskának: —.
Talpra esik, mint a macska: minden helyzetben feltalálja magát.
Ojan rongyos mán ez a nadrág, hoty kilenc macska se tanána meg benne eggy egeret: nagyon rongyos.
Akármijen macska, be a zságba: bármit adnak, fogadd el!
Közmondás: Pergős macska nem fog egeret: ne verjük dobra a szándékainkat.
Körmetlen macskának nehéz a fára mászni: a) a szegény ember nehezen boldogul. b) nehéz annak vmit elérnie, akinek nincs meg hozzá a képessége, ill. lehetősége.
Ha nincs othon a macska, cincognak az egerek: ha távol van az, akitől félni szoktak, meglazul a fegyelem.
Néprajz: Télen, hotyha a macska mozsdik, lágy idő lesz vagy eső. —
Ha a macska párosodni akar ezt nyivákolja: Gyere minállunk, majd ot mi csinálunk, gerendát ugrálunk, kismacskács csinálunk. —
Ha a macska farkára rálípsz, kírjíl tülle bocsánatot!
Ö. kanmacska, papmacska, vasmacska.
Forrás: Kálnási Árpád
macskaszar
macskaszar macskaszar fn
Sz: Macskaszar az órodra!: (tréf) szitkozódás.
Forrás: Kálnási Árpád
lófasz
lófasz lúfasz fn Sz: Lúfasz a seggibe, mékpedik karimás: <szitkozódás>. Lúfasz a seggibe, eggyet hosszába, kettőt kerezbe, hogy a többit ki ne engeggye!: <szitkozódás>. Lúfasz a seggedbe, nagy bot a kezedbe!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
Krisztus
Krisztus Krisztus fn Sz: A Krisztusát neki!: szitkozódás. Krisztus tegyen a villahajtóba/villahajtójába!: szitkozódás. A Krisztus pofozzon fel!: ua. Megrászta/Megrázlak, mint Krisztus a vargát: erősen megfog, ill. megráz vkit. Elinná/Beinná a Krisztus palástyát is: sokat iszik, részeges. Elinná a Krisztus palástyárul/cipőjirül/papucsárul a csatot: ua. Bevett a Krisztus víribül: lerészegedett, berúgott. Nagy a külömsíg, mint Krisztus és a kalaposinas köszt: két dolog között óriási a különbség. Krisztus és a kalaposinas: ua. Km: A Krisztus koporsóját se őrísztík ingyen: semmilyen munkát se végeznek el ingyen. Akinek Krisztus a baráttya, az nem kárhozik el: akinek jó pártfogója van, az érvényesül.
Forrás: Kálnási Árpád
köszvény
köszvény köszvíny fn 1. Reuma.
2. Elhúzza a köszvíny: <bárány szarvával kapcsolatban, amely előbb egyenesen nő, majd elgörbül>.
Szólás: A köszvíny essíg beléd!: <szitkozódás>.
Néprajz: Nagyon hasogat a köszvíny, időváltozás lessz.
Ö. sülyköszvény.
Forrás: Kálnási Árpád
kórság
kórság kórság fn Görcsös rohamokkal járó betegség, nyavalyatörés, epilepszia.
Sz: Jöjjík rád a kórság!: <szitkozódás>.
Hogy jönne rád a kórság!: ua.
Ö. agyvízkórság, fővízkórság, szélkórság, vízkórság.
Sz: Jöjjík rád a kórság!: <szitkozódás>.
Hogy jönne rád a kórság!: ua.
Ö. agyvízkórság, fővízkórság, szélkórság, vízkórság.
Forrás: Kálnási Árpád
kitanál
kitanál kitanál i Kitalál.
Sz: A fene egye meg aszt is, aki kitanálta!: <szitkozódás>.
Sz: A fene egye meg aszt is, aki kitanálta!: <szitkozódás>.
Forrás: Kálnási Árpád
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)